Arysta

Van remény az almatermesztésben

news-image

Igazi jó idő fogadta a vendégeket a Nyírtasson megrendezett „Alma technológiai bemutatón és kertszemlén”, melyet a UPL OpenAg, mint az esemény házigazdája szervezett. Olyan szakmai előadók részvételével valósulhatott meg a találkozó, akik nagyban segíthetik a termelőket almatermesztési ismereteik gyarapításában, betekintést kapva az ágazatot érintő kérdésekbe is.

Véglesi János, a UPL OpenAg vállalat magyarországi kereskedelmi vezetője röviden bemutatta a cég életében történő szervezeti változásokat. Sokak számára ismeretes, hogy az Arysta LifeSciences vállalatot megvásárolta egy családi tulajdonban lévő indiai növényvédő szer gyártó cég, a UPL. Véglesi János érdekességként megemlíti, pályafutásának kezdetén a növénytermesztésben közel ezer hatóanyaggal lehetett számolni, míg ez a szám mára 200-250-re csökkent. Az engedélyezett hatóanyagok körének szűkülése ellenére mégis pozitívumként emeli ki, hogy a UPL és az Arysta együttes portfóliója jól kiegészítik egymást, így képesek lesznek egy sokkal szélesebb termékpalettát kínálni partnereiknek. A vállalat a konvencionális növényvédelem mellett kiemelt figyelmet szentel a biológiai megoldásoknak, de olyan készítményekkel is készen áll a válaszokra, mint a közel 30 éves kutatási múlttal és gyártói tapasztalattal rendelkező – immár a UPL tulajdonát képező – Goëmar Laboratoires termékei. Az egyedülálló és szabadalmaztatott algakészítményekkel élen járva a növényegészség fenntartásában, sok éve már Magyarországon is bizonyítanak.

Filep László (ÉKASZ képviseletében) sajnálattal világított rá, hogy az almaágazat európai színvonalra történő emeléshez korábban már számos törekvés történt, de sem a gazdaságpolitika, sem az agrárpolitika nem kezelte helyén a szakmát az elmúlt 20 évben. Az előadó kiemelte, számos agrárpolitikai döntés játszott közre, hogy az almaágazat ilyen mostoha helyzetbe kerüljön. Ehhez társult az orosz piacok elvesztése, s az út oda vezetett, hogy míg Lengyelországban évi 4 millió tonnára növekedhetett a termelt alma, Magyarországon ma már alig ötszáz-hatszáz ezer tonnával számolhatunk. A lengyeleknél a mennyiség évről-évre növekszik, míg nálunk stagnál vagy csökkenő tendenciát mutat. A lengyel piac térhódítása, a lengyel áru magyar piacra történő beáramlása, társítva a hazai gazdaságpolitikai hozzáállással, olyan helyzetbe sodorta az ágazatot, amely rendbetételéhez talán utolsó előtti pillanatban vagyunk. Úgy tűnik, elérkezett az idő, hogy az almatermesztés kérdése végre a helyére kerüljön, melyben mélyreható változásokra van szükség. – hangzott el Filep László előadásában.
Ezen túlmenően megoldásra vár – más szektorokhoz hasonlóan – a munkaerőhiány problémája, mint ahogy a feldolgozók kapacitását meghaladó túltermelésre sincs kidolgozott terv. A szakember véleménye szerint az étkezési és ipari alma strukturális szinten nincs rendben, több szempontból is javasolt lenne ezt a két szegmenst egymástól elkülönítve kezelni.
Az előadó előzetes becslések alapján az idei évi almatermést a 2017-es évhez hasonló mennyiségre prognosztizálja, ami körülbelül 450 ezer tonna körül várható.
A felvásárlási árak alakulásával kapcsolatban elhangzott, hogy a lengyel piac jelentős ármeghatározó szereppel bír. Még ha a korábbi évekhez képest csökkenne is Lengyelország almatermése, a rendelkezésre álló 2 millió tonnás hűtőház-kapacitásuk miatt az árak alakulására éppúgy hatással van, mint amikor egy jó évet zárnak. – összegezte Filep László

Dr. Szentpéteri Tamás (Fruttamas Kft.) szaktanácsadás során szerzett tapasztalatait osztotta meg a résztvevőkkel. Azokat a célokat fogalmazta meg, ami elvárható egy modern ültetvénytől, mint a hozam, egyöntetű vegetatív növekedésű korona, kiváló gyümölcsminőség, tárolhatóság, és ezen célok eléréséhez vezető módszerek gyakorlatai alapjairól beszélt.

Kiss Dániel a UPL OpenAg alma kultúrafelelősétől megtudhattuk, azokat a módszerek és készítmények, amelyeket alkalmaztak Mezei István ültetvénytulajdonos almásában, amelyben ez év tavaszán komoly fagy okozott problémát.
Csak néhányat említve a teljesség igénye nélkül.
Globaryll: Termés egyensúly szabályozására
Gibb plusz (gibberellin): fagy után 1 liter/ha +aminosav és karbamid
Goëmar BM 86 algakrém a kötődés fokozására, de a fagykár utáni regenerálására éppúgy alkalmazták.
A szakember a tárolhatóság összetett kérdéskörét is érintette, kiemelve a kálcium fontosságát, bemutatva egy szabadalmaztatott Ca szállítási rendszert (InCa – CaT), ami akár 20-50-szer hatékonyabb kálcium szállítást és felszívódást tesz lehetővé.
Felhívta a figyelmet a nagy jelentőséggel bíró a Carpovirusine biológiai rovarölő szerre, amelynek az almamolyok elleni küzdelemben biztos hatása van és biológia termesztésben is alkalmazható.
Ezt követően bejártuk az ültetvényt, ahol egy homogén, egészséges állomány fogadott bennünket. Gratulálunk Mezei Istvánnak.

Szerző:
Hornyák Ildikó

Mezei István ültetvénye
Telepítés 2014. május. 4 m x 0,8 sor és tőtáv.
Nagyon jó talajadottságú terület. Termésátlagok: 2015-ben 25 t felett. 2016-ban lefagyott. A 2017-18-ban kiváló évek, volt olyan fajta, ami 100 tonna feletti hozamot produkált 2 év átlagában. A 2019-es év fagy károsította év, átlagosan 30 t várható.

Balról: Véglesi János, Dr. Szentpéteri Tamás, Kiss Dániel, Mezei István