Arysta

Biokészítménnyel nyert csata az almamolyok ellen

news-image

Biológiai védekezés az almamolyok ellen
(Gyakorlati tapasztalatok a Carpovirusine készítménnyel)

A termesztéstechnológiában történő változtatás nem minden esetben egy előre tervezett, tudatos döntés eredménye. A piaci trendek, a vásárlói szokások, a fogyasztók szemlélete gyakran közvetetten hatnak és formálják át idővel a termesztés struktúráját. A sokszor emlegetett hatóanyag és szer kivonások mellett sem lehet szó nélkül elmenni, ami szintén komoly befolyással van a termelésre.

Kiss Tamást, a csengeri Szatmári-Ízek Kft. kertészeti termelésvezetőjét kérdeztük:
Hogyan indult el a cégüknél a biotermesztésre átállás, illetve alma ültetvényeiken miként valósul meg a gyümölcsmolyok elleni védekezés.

Cégünk fő profilja az almatermesztés és feldolgozás. Az irányításom alatt 80 hektáron almát, 10 hektáron szilvát és meggyet termelünk. 2-300 hektáron TÉSZ tagoknak szaktanácsolunk, akik követik a technológiánkat.
A feldolgozás során készítünk 100% -os almalevet, illetve szárítmányt, közismert néven alma chipset.
Értékesítünk bevásárló központoknak, és az iskolagyümölcs-programban is részt veszünk, így az idén 60 ezer gyermek jut általunk egészséges almához. 4 éve kezdtünk el biogazdálkodásra átállni. Úgy fogalmazhatnék, nem mi döntöttünk a biológia készítmények mellett, ez a piac talált meg bennünket. Az bizonyos, hogy a nyugat-európai országokban az egészséges élelmiszerekre sokkal nagyobb a kereslet. Hazánkban a tudatos vásárlók szintén hajlandók az egészséges élelmiszerekért többet áldozni. Továbbá azt láttuk, a növényvédelemben a szerkivonásokkal egyre szűkül a készítmények palettája, egyre nehezebb a növények tökéletes egészségét fenntartani, ami szintén abba az irányba sodort bennünket, hogy a biotermesztés felé kell orientálódnunk.

Az ültetvényeik fajtaszerkezetére mi jellemző?
Jelenleg hazánkban a rezisztens fajták sokkal felkapottabbak, mi viszont szakítottunk ezzel a trenddel, és a hagyományos, jól ismert, de kevésbé rezisztens fajtákkal dolgozunk. Ezek a Gála, Jonagold, Idared, Golden, Redchief almák. Ültetvényeinken 3000-3500 fa/hektár található, a területek fele jéghálós védelem alatt áll.

Az egyik legnagyobb gondot az almamolyok jelentik. Hogyan tudnak ezen kártevők ellen védekezni?
Korábban próbálkoztunk szexferomon légtérterítéssel, ez azonban nem hozott olyan eredményt, amivel maximálisan elégedettek lettünk volna. Ezért kipróbáltunk más védekezési módszert is. A biotermesztésben is használható, a cég által forgalmazott Carpovirusine készítmény, az almamoly lárváját egy vírussal betegíti meg, és pusztítja el. A Carpovirusine hatóanyaga a táplálkozás vagy érintkezés során kerül a lárvába. A szuperszelektív almamoly- granulovírus csak az almamoly lárvát betegíti meg, ami néhány nap alatt elpusztul. Azt figyeltük meg, hogy az elpusztult lárvák tovább fertőznek, így a módszer alkalmazása hosszabb időintervallumban jelent hatékony védekezést a kártevők ellen.

Mikor juttatják ki a Carpovirusine-t?
Figyeljük a hőösszeget, a rajzás idejét, és amikor a legnagyobb a lárvák kelésének száma, ez alapján időzítjük a védekezést. Jellemzően 2 rajzással lehet számolni egy szezonban. Május elején és június-júliusban. A tavalyi évben valószínűleg az extrém meleg hatására egy harmadik nemzedék is kialakult, ezért augusztus végén, szeptember elején szükséges volt egy újabb kezelést elvégezni.

Mire kell figyelni kijuttatás során?
A gyártói előírás szerint hűtve, fagyasztva szükséges tárolni. Felhasználás előtt a fagyasztott készítményt előtte ki kell olvasztani.
Mivel a területeink egy részén még konvencionális termesztés folyik, de ezeken az ültetvényeken is használtuk a Carpovirusine-t, keverésnél semmilyen gond nem lépett fel, más szerekkel együtt is alkalmazhattuk. Ügyeltünk, hogy hajnali vagy késő esti időszakban történjén a kijuttatás. Forróság, napsütés nem kedvező a készítménynek. Előfordult, hogy a kijuttatás után hamar jött eső, de a szer akkor is kifejtette hatását, jól terült, nem mosódott le.

Milyen eredménnyel használták a szert?
A tavalyi évben üzemi méretben használtuk a Carpovirusine-t teljes megelégedettséggel. Bátran ki merem jelenteni, hogy 100%-osan sikeres volt az almamoly elleni védekezésünk, mert a hűtőházban a mai napig vannak almáink, és a kicsomagolás során semmilyen kártétellel nem találkoztunk, tökéletesen egészségesek a gyümölcsök.

Nézzük az anyagi oldalát!
Maga a biotermesztés egyelőre többletráfordítással jár. Például a gyomszabályozás több kézi munkaerőt igényel, itt nem használhatunk vegyszereket. Számszerűsítve: a Carpovirusine-t egy Bacillus thuringiensis baktérium hatóanyagú készítménnyel kiegészítve juttattuk ki, 3 alkalommal. Ennek költsége hektáronként 70.000 Ft körül volt. Pozitívumként emelném ki, a vegyszeres kezelésben felborult egyensúly a biokezelések hatására helyreáll, a kártevők természetes ellenségei visszatérnek. Összegezve, még ha többletköltséggel is jár a biológia védekezés, ezzel a termesztéstechnológiával a maximális növényegészséget tudjuk elérni, a termés pedig prémium minőségű lesz.

Szerző:
Hornyák Ildikó